Választási rendszer a Szlovén köztársaságban

A választások, amelyen a szavazók a képviselőiket megválasztják, a legjelentősebb hatalmi szervek demokratikus megalakításának előfeltételét jelentik. A választási rendszer meghatározza, hogy kinek van szavazati joga, hogyan történik a választások megszervezése, hogyan osztják el a mandátumokat, milyen módon biztosított a szavazati jog védelme stb. Az alábbiakban összefoglaljuk a választások rendszerét, amely szerint lebonyolítják az országgyűlési, a köztársasági elnöki és az európai parlamenti választásokat Szlovéniában.

 

1. Országgyűlési választások a Szlovén Köztársaságban

A képviselők megválasztását az országgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza. A választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztályra, nemzetiségre, bőrszínre, vagyoni vagy egyéb körülményre való tekintet nélkül. Az egyenlő választójog az aktív választójogra vonatkozik, és azt jelenti, hogy minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér, hogy minden választópolgárnak csak egy szavazata van és az ő szavazata semmiféle előnyt nem élvez a többiekével szemben. Az egyenlő választójog elve alól csak az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójoga képez kivételt, akik egy-egy képviselővel vannak jelen az Országgyűlésben, ugyanakkor az e közösségekhez tartozó választópolgárok az Országgyűlés többi képviselőjéről is szavaznak.

A választási eljárás jelölésből, szavazásból és a szavazás végeredményének a megállapításából áll. Az eljárás egy pontosan meghatározott időpontban kezdődik a választások kiírásával, amikor is kitűzik a választási eljárás kezdő és záró időpontját. Az általános országgyűlési választásokat a köztársasági elnök írja ki.

Az általános választásokon az összes képviselőt egyszerre választják meg. Megkülönböztetünk rendes (négyévenkénti, közvetlenül az Országgyűlés megbízatásának lejárta előtt megtartott) és előrehozott (az Országgyűlésnek a négyéves megbízatás lejárta előtti feloszlása esetén megtartott) választásokat.

Az általános választások esetében akkor kerül sor megismételt választásokra, ha a választások során történt szabálytalanságok miatt érvénytelenítik a választási eredményeket.

Pótválasztásokat akkor tartanak, ha a választás napján valamely választókerületben vagy külön szavazóhelyiségben nem tartották meg a szavazást.

Időközi választásokról akkor beszélünk, ha a képviselői megbízatás lejárta előtt a képviselői mandátum megszűnése miatt egy vagy több képviselői hely megürült, és ezekre a helyekre új képviselőt kell választani. Mivel a törvény rendelkezései szerint az országgyűlési választások proporcionálisak, ezért a hatályos jogszabály szerint Szlovéniában nem tartanak időközi választásokat, hanem a képviselői mandátum megszűnése esetén az a jelöltlistán szereplő jelölt lesz az új képviselő, akit megválasztottak volna, ha nem azt a képviselőt választják meg, akinek megszűnt a mandátuma.

A választási törvény alapján jelöltállításra a politikai pártok vagy a választópolgárok jogosultak.

Az Országgyűlés képviselőinek megválasztása céljából 8 választókerület alakult. Minden választókerületet 11 választási körzetre osztottak fel. Minden választókerületben 11 képviselőt választanak. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden választási körzetben egy jelöltre lehet szavazni. Két külön választókerület alakul az olasz és a magyar nemzeti közösség által lakott területen.

Az országgyűlési választásokról szóló törvény szerint 4 százalékos parlamenti (bejutási) küszöb érvényes, ennek elérését a mandátumok elosztásakor az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A bejutási küszöböt elért listák között két szinten osztják fel a mandátumokat:

  • a választókerületben: a képviselői mandátumokat az ún. Droop-kvóta szerint osztják el;
  • országos szinten: a képviselői mandátumokat a d'Hondt-féle módszer alapján osztják el.

Mivel az Alkotmány szerint a választópolgároknak bizonyos mértékű befolyással rendelkezniük kell a képviselői mandátumok elosztására, ezért a jelöltlistákról azokat a jelölteket választják ki (a megszerzett mandátumok alapján), akik a legtöbb szavazatot kapták az adott választási körzetben. A választópolgárok a listáról csak a saját választási körzetükben induló jelöltet választhatják.

 

2. Köztársaságielnök-választások a Szlovén Köztársaságban

A Szlovén Köztársaság elnökének megválasztása közvetlen, általános és titkos választásokon kétkörös többségi választási rendszer alapján történik. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény határozza meg, hogy a köztársaság elnökének megválasztása általános és egyenlő választójog alapján szabad és közvetlen választásokon titkos szavazással történik. Megbízatása öt évre szól és egymást követően legfeljebb kétszer lehet megválasztani erre a pozícióra. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke írja ki.

A köztársaságielnök-választáson a választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy azok rendelkeznek választójoggal, akik az országgyűlési választások esetében. Az általános választójog elve vonatkozik az aktív és passzív választójogokra is. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény részletesen meghatározza, hogy kinek van választójoga és ki választható meg köztársasági elnöknek. Minden szlovén állampolgárnak, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét, joga van választani és választható köztársasági elnöknek.

A köztársaságielnök-jelöltekre az országgyűlési képviselők, a politikai pártok és a választópolgárok tehetnek javaslatot. A jelölési eljárás hasonló, mint az országgyűlési választásoknál. Tekintet nélkül a jelöltség módjára, az az alapvető szabály alkalmazandó, hogy minden képviselő és választópolgár csak egy jelöltre szavazhat. A köztársaságielnök-jelöléshez szükséges a jelölt írásbeli beleegyezése. A köztársaságielnök-jelölt írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja a jelölését. A kötelező elemeket tartalmazó jelöléseket legkésőbb huszonöt nappal a szavazás napja előtt kell benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. A jóváhagyott jelölések alapján az Országos Választási Bizottság összeállítja a köztársaságielnök-jelöltek listáját a jelöltek és a javaslattevők nevével. A jelöltek sorrendjét sorsolással határozzák meg. Ezt a listát az Országos Választási Bizottságnak 15 nappal a szavazás napja előtt közzé kell tennie.

Az alkalmazandó szavazólap eltér az országgyűlési választási szavazólaptól. Sorrendben tartalmazza a jelöltek listáján feltüntetett jelöltek családi és utónevét, valamint a szavazási tudnivalókat. Némileg eltérő a szavazólap kitöltése is. A választópolgár csak egy jelöltre szavazhat úgy, hogy bekarikázza az általa kiválasztott jelölt neve előtt álló sorszámot. A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg. Az a köztársaságielnök-jelölt győz, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét az érvényes szavazólapot leadó választópolgároktól. Amennyiben egyik köztársaságielnök-jelölt sem szerez szavazattöbbséget, akkor a szavazást megismétlik a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével. Tehát a köztársasági elnök megválasztása során lehetséges második forduló is, amelyben csak két jelölt vesz részt.

A választási eredmény megállapítását követően az Országos Választási Bizottság jelentést készít a köztársaságielnök-választások kimeneteléről, s ezt benyújtja az Országgyűlés elnökének, valamint közzéteszi a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában. Ezzel a köztársasági elnök megválasztásának eljárása hivatalosan is véget ér.

 

3. Európai parlamenti képviselők megválasztása a Szlovén Köztársaságban

Az Európai Unió tagjaként Szlovénia joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen az EU szerveinek munkájában, az Európai Parlament munkájában való részvétel azonban eltér a más EU-szervek munkájában való részvételtől, hiszen az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Tehát az Európai Parlament tagjait az EU-tagállamokban élő szavazók választják meg.

A Szlovén Köztársaság 8 európai parlamenti képviselőjének megválasztása az általános és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik ötéves időtartamra.

Minden olyan szlovén állampolgárnak van választójoga, aki rendelkezik választójoggal az országgyűlési választásokon (választhat és választható), ami azt jelenti, hogy a Szlovén Köztársaság azon polgárainak van választójoga, akik a szavazás napján betöltötték a 18. életévüket. Ezen kívül ugyanilyen választójog illeti meg a Szlovén Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat is. A Szlovén Köztársaság és a többi közösségi tagállam állampolgárainak választójoga teljesen egyenrangú és egyaránt magába foglalja az aktív és passzív választójogot.

A politikai pártok és a szavazásra jogosultak is indíthatnak jelölteket. A jelöltlistákon legfeljebb annyi jelölt lehet, amennyi képviselőt a Szlovén Köztársaságból kell választani. A jelöltek listáján mindkét nemnek legalább 40–40 százalékban kell szerepelnie. A jelöltállítási folyamat teljes egészében az Országos Választási Bizottság előtt zajlik. A Szlovén Köztársaság területe egyetlen nagy választókerületnek minősül. A választási rendszer arányos, preferenciális szavazást ír elő. Ezért a mandátumok szétosztása nem a jelöltlistán lévő sorrend szerint történik, hanem az egyes listákról azokat a jelölteket választják meg, akik a legtöbb preferenciális szavazatot kapták. Az egyes jelöltek preferenciális szavazatait csak akkor veszik figyelembe, ha az egyes jelöltekre leadott preferenciális szavazatok száma meghaladja a listára leadott összes szavazat számának és a listán lévő jelöltek száma kétszeresének hányadosát. Ha e szabály szerint nem választanak annyi jelöltet, amennyi képviselői mandátum megillet egy adott listát, akkor az e listán fennmaradó képviselői helyekre a jelöltek listáján sorrendben következő jelöltek kerülnek megválasztásra. Az Országgyűlés igazolja a képviselők megválasztását.

 

4. Az Államtanács tagjainak megválasztása

Az Államtanács tagjait közvetett módon választják érdekcsoportokban, illetve helyi közösségekben elektori testületek által (elektorok által).

Minden szlovén állampolgárnak, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét és birtokában van cselekvőképességének, joga van választani és választható az Államtanács tagjának. Az Államtanács tagjai nem az általános választójog alapján kerülnek megválasztásra, hanem különleges választójog alapján, melyet minden érdekcsoport számára a törvény határoz meg az egyes érdekcsoportokhoz, illetve helyi közösséghez tartozás figyelme bevételével.

A relatív többség elve szerint a mandátum a legtöbb szavazatot kapott jelöltet illeti meg. Ha két vagy több jelölt azonos számú szavazatot kap, akkor a mandátumról sorsolás dönt.

Ki jogosult választani és ki választható az Államtanács tagjának:

  • a munkáltatók, munkavállalók, mezőgazdasági termelők, kézművesek és szabadfoglalkozásúak képviselője, valamint nem gazdasági tevékenységet folytató (funkcionális érdekek) személyek, akik Szlovéniában tevékenykednek vagy alkalmazottak. A felsorolt érdekcsoportok államtanácsi tagjait a szlovén állampolgárokra vonatkozó feltételek mellett ugyanúgy választhatják azok a külföldiek is, akik Szlovéniában megfelelő tevékenységet végeznek vagy ott munkaviszonyban vannak, a külföldiek  azonban nem választhatók az Államtanács tagjává;
  • a helyi érdekek képviselői, akik a választási körzetben állandó lakcímmel rendelkeznek.

Az Államtanács 18 tagját (a funkcionális érdekek képviselőit) az elektorok választói gyűléseken választják meg. A választótestület képviselőit (az elektorokat) az érdekcsoportok szervezetei a saját szabályzatuk rendelkezései alapján választják ki.

Az Államtanács azon 22 tagját, akik a helyi érdekek képviselői, a helyi közösségek választják meg. A helyi érdekek képviselőinek megválasztására egy vagy több helyi közösség területén legfeljebb 22 választókerület alakítandó.

Az Államtanács tagjait ötéves időtartamra választják.