Választójog

A választójog a választási rendszer legfontosabb eleme és az állampolgárok alapvető politikai joga. Megkülönböztetünk AKTÍV és PASSZÍV választójogot.

Az aktív választójog azon személyek körére vonatkozik, akik bizonyos képviseleti testületek megválasztására jogosultak, miközben a passzív választójog azokra, akik e testületek tagjává választhatók.

Az általános és egyenlő választójog azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztálybeli, nemzetiségi, faji, vagyoni vagy egyéb hovatartozásától függetlenül. A törvény arról is rendelkezhet, hogy külföldiek milyen feltételek teljesülése esetén kaphatnak választójogot.

A választójogot részleteiben a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza.

Az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójogáról külön jogszabály rendelkezik, mivel az olasz és a magyar nemzeti közösség képviselőjét csak e közösségek tagjai választhatják meg maguk közül, a többi állampolgár nem jogosult erre.

Létezik közvetlen és közvetett választójog. Közvetlen választójogról beszélünk akkor, amikor a választók önállóan, közvetítő nélkül szavaznak a képviselőtestületek tagjaira. Ezzel szemben közvetett választójogról beszélünk, ha a választók csak elektorokat választanak meg, azaz olyan képviselőket, akik azután megválasztják a képviselőtestület tagjait.

A szabad választójog azt jelenti, hogy a választásokon a választók szabadon választhatnak a különböző jelöltek, illetve politikai pártok közül. A választás szabadsága magában foglalja a szavazók azon jogát is, hogy kívánnak-e élni választójogukkal vagy sem. Az Alkotmányban a szabad választójog elve különösen a nemzetgyűlési választások esetében hangsúlyos, bár az alkotmányos berendezkedés jellegére való tekintettel ezt az elvet olyan általános alapelvként kell figyelembe venni, amely minden választásra érvényes.

A választópolgárnak a szavazás során biztosítani kell a szavazás szabadságát, amire a választási jogszabályok különös hangsúlyt fektetnek. A szabad választójogot büntetőjogi értelemben is védelem illeti meg. A szabad választójog elve szorosan összefügg a szavazás titkosságának elvével. Választási rendszerünkben erről az Alkotmány is rendelkezik és a választási jogszabályok még részletesebben kifejtik ennek mibenlétét.
 

Választójogi Nyilvántartás

A választójog nyilvántartásának két módja ismeretes: az állandó és az ideiglenes. Szlovéniában létezik egy állandó választójogi nyilvántartás, melyet időnként kombinálnak az ideiglenes nyilvántartással (az olasz és a magyar nemzetiségű választók és a roma közösség tagjainak névjegyzéke).

Az állandó választójogi nyilvántartás részei:

  • A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;
  • A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok választójogi nyilvántartása;
  • A Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok választójogi nyilvántartása;
  • az európai parlamenti választások választójogi nyilvántartása.

 
Az állandó választójogi nyilvántartást a közigazgatási egységek állandó népességet nyilvántartó adatbázisában és a Szlovén Köztársaság Központi Népesség-nyilvántartó Hivatalában vezetik.

A választások és szavazások alkalmával a Választójogi Nyilvántartás alapján választói névjegyzékek kerülnek összeállításra az ország területén lévő szavazóhelyiségek részére. Ezen kívül az egyes választások céljára az alábbi választói névjegyzékeket állítják össze:

  • a Szlovén Köztársaságban állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgárok névjegyzéke (köztársaságielnök-választás és nemzetgyűlési választások);
  • az olasz és magyar nemzetiségű szlovén állampolgárok névjegyzéke (nemzetgyűlési választások és helyhatósági választások);
  • a roma közösséghez tartozó szlovén állampolgárok névjegyzéke (helyhatósági választások).

 Az európai parlamenti választások alkalmából külön választói névjegyzéket állítanak össze a szavazati joggal rendelkező szlovén és európai uniós állampolgárokról.
 

 

A választójog védelme és jogorvoslat

A választójog alapvető politikai jog, melyet jogi eszközökkel védenek. Jogszabályaink alapján a választójog védelme biztosított a Választási Bizottságok és a Nemzetgyűlés előtt lefolytatott eljárások során és a választójog sérelme esetén lehetőség van a bíróságok és az Alkotmánybíróság előtti jogorvoslat alkalmazására.