Európai parlamenti képviselők megválasztása a Szlovén Köztársaságban

Az Európai Unió tagjaként Szlovénia joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen az EU szerveinek munkájában, az Európai Parlament munkájában való részvétel azonban eltér a más EU-szervek munkájában való részvételtől, hiszen az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Tehát az Európai Parlament tagjait az EU-tagállamokban élő szavazók választják meg.
 
A Szlovén Köztársaság 8 európai parlamenti képviselőjének megválasztása az általános és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik ötéves időtartamra.
 
Minden olyan szlovén állampolgárnak van választójoga, aki rendelkezik választójoggal az országgyűlési választásokon (választhat és választható), ami azt jelenti, hogy a Szlovén Köztársaság azon polgárainak van választójoga, akik a szavazás napján betöltötték a 18. életévüket. Ezen kívül ugyanilyen választójog illeti meg a Szlovén Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat is. A Szlovén Köztársaság és a többi közösségi tagállam állampolgárainak választójoga teljesen egyenrangú és egyaránt magába foglalja az aktív és passzív választójogot.
 
A politikai pártok és a szavazásra jogosultak is indíthatnak jelölteket. A jelöltlistákon legfeljebb annyi jelölt lehet, amennyi képviselőt a Szlovén Köztársaságból kell választani. A jelöltek listáján mindkét nemnek legalább 40–40 százalékban kell szerepelnie. A jelöltállítási folyamat teljes egészében az Országos Választási Bizottság előtt zajlik. A Szlovén Köztársaság területe egyetlen nagy választókerületnek minősül. A választási rendszer arányos, preferenciális szavazást ír elő. Ezért a mandátumok szétosztása nem a jelöltlistán lévő sorrend szerint történik, hanem az egyes listákról azokat a jelölteket választják meg, akik a legtöbb preferenciális szavazatot kapták. Az egyes jelöltek preferenciális szavazatait csak akkor veszik figyelembe, ha az egyes jelöltekre leadott preferenciális szavazatok száma meghaladja a listára leadott összes szavazat számának és a listán lévő jelöltek száma kétszeresének hányadosát. Ha e szabály szerint nem választanak annyi jelöltet, amennyi képviselői mandátum megillet egy adott listát, akkor az e listán fennmaradó képviselői helyekre a jelöltek listáján sorrendben következő jelöltek kerülnek megválasztásra. Az Országgyűlés igazolja a képviselők megválasztását.