Országgyűlési választások a Szlovén Köztársaságban

A képviselők megválasztását az országgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza. A választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztályra, nemzetiségre, bőrszínre, vagyoni vagy egyéb körülményre való tekintet nélkül. Az egyenlő választójog az aktív választójogra vonatkozik, és azt jelenti, hogy minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér, hogy minden választópolgárnak csak egy szavazata van és az ő szavazata semmiféle előnyt nem élvez a többiekével szemben. Az egyenlő választójog elve alól csak az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójoga képez kivételt, akik egy-egy képviselővel vannak jelen az Országgyűlésben, ugyanakkor az e közösségekhez tartozó választópolgárok az Országgyűlés többi képviselőjéről is szavaznak.
 
A választási eljárás jelölésből, szavazásból és a szavazás végeredményének a megállapításából áll. Az eljárás egy pontosan meghatározott időpontban kezdődik a választások kiírásával, amikor is kitűzik a választási eljárás kezdő és záró időpontját. Az általános országgyűlési választásokat a köztársasági elnök írja ki.
 
Az általános választásokon az összes képviselőt egyszerre választják meg. Megkülönböztetünk rendes (négyévenkénti, közvetlenül az Országgyűlés megbízatásának lejárta előtt megtartott) és előrehozott (az Országgyűlésnek a négyéves megbízatás lejárta előtti feloszlása esetén megtartott) választásokat.
 
Az általános választások esetében akkor kerül sor megismételt választásokra, ha a választások során történt szabálytalanságok miatt érvénytelenítik a választási eredményeket.
 
Pótválasztásokat akkor tartanak, ha a választás napján valamely választókerületben vagy külön szavazóhelyiségben nem tartották meg a szavazást.
Időközi választásokról akkor beszélünk, ha a képviselői megbízatás lejárta előtt a képviselői mandátum megszűnése miatt egy vagy több képviselői hely megürült, és ezekre a helyekre új képviselőt kell választani. Mivel a törvény rendelkezései szerint az országgyűlési választások proporcionálisak, ezért a hatályos jogszabály szerint Szlovéniában nem tartanak időközi választásokat, hanem a képviselői mandátum megszűnése esetén az a jelöltlistán szereplő jelölt lesz az új képviselő, akit megválasztottak volna, ha nem azt a képviselőt választják meg, akinek megszűnt a mandátuma.
A választási törvény alapján jelöltállításra a politikai pártok vagy a választópolgárok jogosultak.
Az Országgyűlés képviselőinek megválasztása céljából 8 választókerület alakult. Minden választókerületet 11 választási körzetre osztottak fel. Minden választókerületben 11 képviselőt választanak. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden választási körzetben egy jelöltre lehet szavazni. Két külön választókerület alakul az olasz és a magyar nemzeti közösség által lakott területen.
 
Az országgyűlési választásokról szóló törvény szerint 4 százalékos parlamenti (bejutási) küszöb érvényes, ennek elérését a mandátumok elosztásakor az Országos Választási Bizottság állapítja meg. A bejutási küszöböt elért listák között két szinten osztják fel a mandátumokat:
a választókerületben: a képviselői mandátumokat az ún. Droop-kvóta szerint osztják el;
országos szinten: a képviselői mandátumokat a d'Hondt-féle módszer alapján osztják el.
 
Mivel az Alkotmány szerint a választópolgároknak bizonyos mértékű befolyással rendelkezniük kell a képviselői mandátumok elosztására, ezért a jelöltlistákról azokat a jelölteket választják ki (a megszerzett mandátumok alapján), akik a legtöbb szavazatot kapták az adott választási körzetben. A választópolgárok a listáról csak a saját választási körzetükben induló jelöltet választhatják.