A Szlovén Köztársaság Nemzetgyűlése

A Nemzetgyűlést a szlovén állampolgárok képviselői alkotják, 90 tagja van, akiket általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján választanak. Őket a nép képviselőiként 4 évre választják meg, természetesen csak abban az esetben, ha időközben nem kerül sor előrehozott vagy rendkívüli választásokra. Munkájuk során önálló döntéseket hoznak és semmilyen külső utasításnak nem kötelesek eleget tenni.
A Nemzetgyűlésbe az olasz és a magyar nemzeti közösség egy-egy képviselőjét is beválasztják. A képviselőket – az olasz és a magyar nemzetiségű képviselő kivételével – az arányos képviselet elve (proporcionális rendszer) alapján választják be a Nemzetgyűlésbe, négyszázalékos bejutási küszöb mellett, melynek során a választópolgároknak jelentős befolyása van a jelöltek mandátumhoz való jutására. A választási rendszerről a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény rendelkezik.

A Nemzetgyűlés a legfelsőbb képviseleti és törvényhozási intézmény, amely alapvető törvényhozó funkciója mellett választási feladatokat és a hatalomgyakorlás felügyeletét is ellátja. A Nemzetgyűlés:

  1. elfogadja (törvényhozó funkció):
    • az Alkotmányt, ill. annak módosításait,
    • a törvényeket,
    • egyéb általános jogi aktusokat,
    • a Házszabályt,
    • a törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegét és azok autentikus értelmezését,
    • az állami költségvetést, a költségvetés kiigazítását és a zárszámadást,
    • ratifikálja a nemzetközi szerződéseket, és
    • kiírja a népszavazásokat;
       
  2. kinevezi és leváltja (választási funkció):
    • a kormányfőt és a minisztereket,
    • a Nemzetgyűlés elnökét és alelnökeit,
    • az Alkotmánybíróság bíráit és más bírákat,
    • a központi bank elnökét,
    • az Állami Számvevőszék tagjait,
    • az emberi jogok biztosát, stb.;
       
  3. felügyelői funkciója keretében:
    • parlamenti vizsgálatot rendel el,
    • határozatot hoz a kormánnyal szembeni bizalmi szavazásról, ill. bizalmatlansági indítványról,
    • határozatot hoz a köztársasági elnök, a kormányfő és a miniszterek elleni vádemelésről az Alkotmánybíróság előtt.

 

A Nemzetgyűlés dönt a hadi- vagy rendkívüli állapot kihirdetéséről és a védelmi erők bevetéséről is. Igazolja a képviselők mandátumát, határoz a képviselők, alkotmánybírák és bírák mentelmi jogáról. A Nemzetgyűlés rendes és rendkívüli üléseken végzi tevékenységét. A rendes üléseket a tavaszi ülésszakok idején, azaz január 10. és június 15. között, valamint az őszi ülésszakok idején, azaz szeptember 1. és december 20. között tartják.

A választásokon a választópolgárok arra adnak felhatalmazást az országgyűlés tagjainak, hogy a nevükben döntsenek a társadalomban felmerülő legfontosabb kérdésekről.

 

Nemzetgyűlési választások

Az országgyűlési választási rendszer a legjobban kidolgozott választási rendszer, ezért bizonyos alapelvei az országban rendezett egyéb választásokra is érvényesek. Az egyéb választásokról külön jogszabályok rendelkeznek, melyek illeszkednek a nemzetgyűlési választásokhoz, azt veszik alapul.

Az általános és egyenlő választójog azt jelenti, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható osztálybeli, nemzetiségi, faji, vagyoni vagy egyéb hovatartozásától függetlenül. Az egyenlő választójog elve különösen hangsúlyos. Az egyenlő választójog az aktív választójogra vonatkozik, és azt jelenti, hogy minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér, hogy ugyanannak a képviseleti testületnek a megválasztása során minden választópolgárnak csak egy szavazata van és az ő szavazata semmiféle előnyt nem élvez a többiekével szemben. Az egyenlő választójog elve alól csak az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójoga képez kivételt, akik egy-egy képviselővel vannak jelen a Nemzetgyűlésben, ugyanakkor az e közösségekhez tartozó választópolgárok a Nemzetgyűlés többi képviselőjéről is szavaznak. A törvény arról is rendelkezhet, milyen feltételek teljesülése esetén kaphatnak választójogot külföldi állampolgárok Szlovéniában.
A választójogot részleteiben a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza.

Az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjainak választójogáról külön jogszabály rendelkezik, mivel az olasz és a magyar nemzeti közösség nemzetgyűlési képviselőjét csak e közösségek tagjai választhatják meg maguk közül, a többi állampolgár erre nem jogosult.

A választási eljárás jelölésből, szavazásból és a szavazás végeredményének a megállapításából áll. Az eljárás egy pontosan meghatározott időpontban kezdődik a választások kiírásával, amikor is kitűzik a választási eljárás kezdő és záró időpontját. Az általános nemzetgyűlési választásokat a köztársasági elnök írja ki.

Az általános választásokon az összes képviselőt egyszerre választják meg. Megkülönböztetünk rendes (négyévenkénti, a Nemzetgyűlés megbízatásának lejárta előtt megtartott) és előrehozott (a Nemzetgyűlés négyéves megbízatásának lejárta előtti feloszlása esetén megtartott) választásokat.

Az általános választások idején akkor kerül sor megismételt választásokra, ha a választások során történt szabálytalanságok miatt érvénytelenítik a választási eredményeket.

Pótválasztásokat akkor tartanak, ha a választás napján bizonyos választókerületben vagy külön szavazóhelyiségben nem tartották meg a szavazást.

Időközi választásokról akkor beszélünk, ha a képviselői megbízatás lejárta előtt a képviselői mandátum megszűnése miatt egy vagy több képviselői hely megürült és a helyükre új képviselőt kell választani. Mivel a törvény rendelkezései szerint a nemzetgyűlési választások proporcionálisak, ezért a hatályos jogszabály szerint nem tartanak időközi választásokat, hanem a képviselői mandátum megszűnése esetén az a jelöltlistán szereplő jelölt lesz az új képviselő, akit megválasztottak volna, ha nem azt a képviselőt választják meg, akinek megszűnt a mandátuma.

A választási törvény alapján jelöltállításra a politikai pártok vagy a választópolgárok jogosultak.

A Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása céljából 8 választókerület alakul. Minden választókerületben 11 képviselőt választanak és minden választókerületben 11 választási körzetet van. A törvény úgy rendelkezik, hogy minden választási körzetben egy jelöltre lehet voksolni. Két külön választókerület alakul az olasz és a magyar nemzeti közösség által lakott területen.

A mandátumok elosztásakor az Országos Választási Bizottság először megállapítja, hogy országosan mely jelöltlisták kapták meg a szavazatok legalább 4 %-át. A bejutási küszöböt elért listák között két szinten osztják fel a mandátumokat:

  • a választókerületben: a képviselői mandátumokat az ún. Droop-kvóta szerint osztják el;
  • országos szinten: a képviselői mandátumokat a d'Hondt-féle módszer alapján osztják el.

 

Mivel az Alkotmány szerint a választópolgároknak bizonyos mértékű befolyással kell rendelkezniük a képviselőjelöltek mandátumának elosztására, ezért a jelöltlistákról azokat a jelölteket választják ki (a megszerzett mandátumok alapján), akik a legtöbb szavazatot kapták az adott választási körzetben. A választópolgárok a listáról csak az ő választási körzetükben induló jelöltet választhatják.